E csodaszép vallomással zenéről, táncról, lélekről – ezzel kívánok hitet, reményt és szeretetet éjfél utánra is!
Per essere un buon danzatore, con te come con gli altri,
non occorre sapere dove conduca la danza.
Basta seguire il passo,
esser contento, essere leggero, e soprattutto non essere rigido.
Non occorre chiederti spiegazioni sui passi che ti piace fare.
Bisogna essere come il prolungamento, agile e vivo, di te.
E ricevere da te la trasmissione del ritmo dell’orchestra.
Bisogna non voler avanzare ad ogni costo,
ma accettare di voltarsi indietro, di procedere di fianco.
Bisogna sapersi fermare e saper scivolare anziché camminare.
E questi sarebbero soltanto passi da stupidi
Se la musica non né facesse un’armonia.
Noi però dimentichiamo la musica dei tuo Spirito,
e facciamo della vita un esercizio di ginnastica;
dimentichiamo che fra le tue braccia la vita è danza,
che la tua santo volontà è di un’inconcepibile fantasia…
Se fossimo contenti di te, Signore,
non potremmo resistere al bisogno d i danzare
che dilaga nel mondo,
e arriveremmo a indovinare quale danza ti piace farci danzare
sposando i passi della tua Provvidenza.
Annak, aki jó táncos akar lenni,
veled, vagy egyébként,
nem szabad tudnia, hová vezetik.
Csak követnie kell,
ráhangolódnia és súlytalannak lennie,
semmiképp sem megmerevednie.
Nem követelhetjük, hogy megmagyarázd
a lépéseket, amelyeket tenni szeretnél,
hanem fürgeséged és mozgékonyságod
meghosszabbításaiként, rajtad keresztül
kell felvennünk a zenekar ritmusát.
Nem akarhatunk minden áron előrehaladni,
hanem meg kell elégednünk a forgással,
a félrelépéssel és a megállással is, ha szükséges,
meg a siklással is, a lépések helyett.
Mindezek azonban csupán
idióta lépések lennének,
ha nem alakítaná őket harmóniává a zene.
Mégis elfelejtjük Lelked zenéjét,
és tornagyakorlattá alakítjuk életünket.
Elfelejtjük, hogy a te karjaidban táncoljuk azt,
hogy szent akaratod elképzelhetetlen fantázia
tárháza.
Ha meg volnánk elégedve veled Uram,
nem tudnánk ellenállni ennek a tánckedvnek,
amely a világon keresztül árad.
És ki tudnánk találni, mit szeretnél látni tőlünk:
melyik táncot járjuk
gondviselésed ritmusába belekapcsolódva.
(Madeleine Delbrêl)